Mire jó a maghőmérő?

Mire jó a maghőmérő?

Sokan megszokták a kiszáradt, túlsütött húsokat, jó az, mondják, én így szeretem, anyám is így csinálta, nem is tudják, milyen az, ha szaftos, puha és nedves. Ahhoz, hogy ezt az állapotot elérjük, egyetlen pillanatot kell elkapni: ebben segít egy olcsó, fiók sarkában is elférő eszköz, a maghőmérő.

Mikor van kész a hús? Amikor kívülről barna? Ha jó az illata? Amikor megnyomkodom, puha? Amikor színtelen lé folyik belőle? Az amatőr konyhákban csak a bénázás megy az egyben sült húsok körül, elkél a segítség, amire rábízhatjuk a felelősséget, ami segít belelátni a hús közepébe, sőt hosszú távon meg is tanítja, mikor készült el.

Mint ahogy a legmulatságosabb leírás is jelzi: nem, itt nem arról a hőmérőről van szó, amivel lázat mérünk. A maghőmérő egy fémtű, a végén digitális vagy analóg mutatóval. A tűt a hús közepébe szúrva megmondja, hány fokos annak belseje, a segítő táblázat pedig azt, hogy melyik hús milyen belső hőmérsékleten – ún. maghőmérsékleten – sült éppen annyira át, hogy a veszélyes bacilusok elpusztuljanak benne, de a nedvek még megmaradjanak. (tovább…)

Csatos üveg – Trendi vagy hasznos?

Ki ne képzelte már el azt, hogy sok ideje van és mindenféle színes-szagos folyadékban, olajokban úszó magvakat rak el a spájza hűvös mélyére, amiket bármikor előkapva ízletes salátákat, ételeket készíthet a családnak, vendégeknek? A csatos üvegek nem csak a szemnek tetszetősök színes, ezerféle tartalmukkal, de nagyon hasznos kis tárgyak melyekben sokfajta romlandó ételt tárolhatunk. biztos mindenki látott már olyan filmet, amikor egy angol vagy amerikai kisváros cukorkaboltjában a kisgyermekek tátott szájjal nézik a sokfajta, színesebbnél-színesebb csatosüvegeket, melyekben az édességmenyország összes lakója megtalálható. (tovább…)

Fazék vagy lábas?

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a primitív törzsek is használtak valamilyen tárolóeszközt, mely legkorábban kőből illetve fából készült.

De vajon melyik volt előbb? A fazék vagy a lábos?

Bár a kosárfonás az egyik legrégebbi kézműves munka, azonban nem volt alkalmas folyadékok tárolására. E probléma orvoslására a korai „fejlesztő mérnökök” találtak egy olyan anyagot és technológiát mellyel megoldható lett ez az égető probléma. Ez az anyag pedig az agyag volt és az égetés. Persze a nomádok még annyira nem szerették utazásikhoz az anyagedényeket használni, hiszen nem mindig bírta a vándorlás és életmódjuk okozta strapát. Eltörtek, megcsorbultak, nem tudták betölteni eredeti funkciójukat. Azonban azok a népek melyek korán letelepedtek gyorsan ráharaptak a kerámia használatára. A legprimitívebb tárolóeszközök még gyűrűkből vagy tekercsekből készültek, majd az idők során simítással tették használhatóbbá és esztétikusabbá. I.e. 3000-től már nagyon felkapott lett a korongozás melynek nyomait az ősi Mezopotámia területén meg is találták a régészek. A görögök már díszítették vázáikat, hiszen ki ne ismerné a jellegzetes fekete alakos majd később vörösalakos technikájukat. (tovább…)

Grill serpenyő – Újabb kacat a konyhában?

A grill serpenyő elnevezés hallatán, lehet, hogy sokunknak az ugrik be: Na, már megint egy újabb kacat a konyhában! Pedig nincs igaza a szkeptikusoknak, hiszen a grill serpenyő kiváló választás akkor, ha beltéren sem akar lemondani az ember kedvenc ételeinek grill-módon való elkészítéséről. A nyári szezon elmúltával sem kell lemondani a grillezés örömeiről, baráti összejövetelekről, kedvenc grill ételeink élvezetéről, hiszen, ha rendelkezik konyhánk egy grill serpenyővel gyerekjáték lesz visszahozni akár télen is a kerti-parti érzést. Számtalan változat közül lehet választani, mint nehéz öntöttvas serpenyő vagy a kisebb súlyú verzió, de van duplarácsos változat is, amelyben nagyobb mennyiségű ételt is grillezhetünk. (tovább…)

Az élet fontos dolgai termoszban, avagy a hő utazása

Biztos téged is mélyen érint az a probléma, hogy a frissen megvásárolt kávéd mire beérsz a munkahelyedre hideg fekete löttyé változik. Mi lehet erre a megoldás? Egy termosz talán?

Emlékszem, amikor kicsi voltam csodálkozva vettem észre, hogy az egyik nap a teát forrón tartó edényke a következő napon a szőlőlevemet tartotta hidegen. Mégis hogyan lehetséges? Van rajta valami kapcsoló? (tovább…)

Úri huncutság a borhűtő?

Közeledik a nyár. Tehát éppen itt az ideje, hogy a lakásban összevissza lerakott, karácsonykor kapott díszszatyrok tartalmát végre rendszerezzük, felkészüljünk a nyári bulikra. Jó kis móka.

Ha a kínálatot végig nézve rájössz, hogy nem vagy egy nagy borszakértő, azért azt talán még te is tudod, hogy egyes borokat érdemes, sőt ajánlott hűtött helyen tárolni. Ha nincs borospincéd, ne aggódj: fektess be egy borhűtőbe. Boraid meghálálják.

A különböző borokat különböző hőmérsékleten érdemes kínálni, ez nem felesleges urizálás, hanem a bor savtartalmának érvényesülése miatt fontos. (tovább…)

Miért pont elektromos sütő?

Elektromos vagy gázzal működő? Egy nagyobb beruházás előtt az ember százszor meggondolja, hogy mire költi el a pénzét, és a kiválasztott gépezet valóban a legjobb választás-e?

Amikor kiválasztunk egy tűzhelyet, akkor valószínűleg szembe kell néznünk azzal a dilemmával, hogy gáz legyen vagy elektromos? Melyik a jobb? Erre nem lehet egyből rávágni a választ, mely sok mindentől függ: teljesítmény, biztonság, ár-érték arány, energiafogyasztás, ezek mind olyan tényezők, amelyek befolyásolni fogják a választást. (tovább…)

Étkészlet – Balról jobbra, vagy jobbról balra? 

Mennyivel könnyebb dolga volt az ősembernek az evőeszközök használati sorendjének kitalálásában. Fogta bunkósbotját, fejbe csapta gyanútlan áldozatát, majd húsát a két kezével trancsírozva fogyasztotta el. Evőeszköznek, etikettnek még nyoma sem volt. Persze az evőeszközök fejlődése majdnem egyidős az étkezési kultúrával, tehát innen kellett fejlődnünk. Kezdet­ben kézzel ettünk, később – gasztronómiatörténetünk fejlődése során – nemcsak az evőeszközök palettája bővült/változott, hanem szabályok születtek az evő­eszközök használatáról is. (tovább…)

Miért sípol a kukta?

A kukta használata reneszánszát éli napjainkban. Nagyanyáink tömzsi, néha fura hangot adó, sípoló, egyszer-egyszer robbanó kuktája, mára már egy szerethető háztartási eszközzé szelídült.

A kukta egy nagyon egyszerű fizikai elv alapján működik, melynek a neve: gőznyomás. A lényege pedig, hogy a zárt térben hevített víz nem tud eltávozni, a nyomás nő, egyre nagyobb lesz, és egyre magasabb ponton válik gőzzé, mely meggyorsítja az ételek főzési idejét.
Gyanítom Monsieur Papin nem egy kuktát robbantott fel, mire kikísérletezte az első, valóban működő prototípust, az 1600-as évek végén.
1679-ben, tehát a francia fizikus Denis Papin bemutatta legújabb találmányát, mely arra volt hivatott, hogy lecsökkentse az ételek sütési/főzési idejét. 1681-ben a Royal Society of London neves tagjainak is bemutatta találmányát, mely elnyerte azután a Társaság tagságát is. A kukta nagyobb tömegű gyártását 1864-ben kezdték meg Stuttgartban, ónozott öntöttvasból. Szerencsére napjainkra tovább finomodott a technika, és a kukták gyártásához használatos anyagok is, hiszen napjainkban jellemzően alumíniumból vagy rozsdamentes acélból készülnek, szilikon tömítéssel. (tovább…)

Dagasztógép kisokos

Nagyszüleink idején a dagasztás még kézi erővel történt, azaz a háziasszonyok nagy erővel gyúrták össze a hozzávalókat, szívüket, lelküket beleadva készítették a kenyeret vagy a tésztát a család számára. Napjainkban ez is gépiesítve lett, köszönhetően főként egy német származású mérnöknek, Heinz Listnek, aki az első dagasztógépet kifejlesztette. A speciális gépbe mélyesztett dagasztókar segítségével több vizet és levegőt lehet az masszába juttatni, így a tészta és belőle készült kenyér sokkal könnyebb állagú és szellősebb. Napjainkban, amikor mindig rohanunk és mindenre kevesebb idő jut, jó, ha van egy olyan gép, amibe csak bedobáljuk a hozzávalókat bekapcsoljuk, és csak a gép diszkrét csipogása emlékeztet arra, hogy a masina elvégezte feladatát. Az interneten rengeteg remek recept található, melyek kifejezetten gépiesített dagasztásra vannak szabva. (tovább…)