Tálaló

Tagadhatatlan, hogy a konyhában sürgő-forgó háziasszonyokat két (vagy inkább három) táborra lehet osztani. Az egyikbe azok tartoznak, akik ragaszkodnak a régi, nagymamáink korából ismert eszközökhöz, edényekhez, mert abban is minden finom volt.

Velük szöges ellentétben állnak azok, akik folyamatosan keresik az újdonságokat, így amikor bekerül az üzletek kínálatába egy új bevonattal ellátott edény, akkor az elsők között szerzik be és próbálják ki. És persze van a kettő közötti békés átmenet, aki igyekszik a józan érvek alapján feltölteni a konyhaszekrények polcait.

Függetlenül attól, ki melyik csoportba tartozik, valószínűleg mindenki hallott már az öntöttvas edényekről vagy látta, ahogy a nagymamája ebben készíti el az ebédet. Ezt tekinthetjük a serpenyők legrégebbi típusának, ami nem véletlenül örvend a mai napig töretlen népszerűségnek.

A mellettük szól egyik legnagyobb előny, hogy szinte lehetetlen bármit is odaégetni benne, és minden egyenletesen sül meg benne. A hőt tökéletesen megtartja, vagyis nyugodtan lekapcsolhatjuk alatta a gázt, amikor már majdnem elkészült az étel – mert ha még letakarva így hagyjuk, ugyanúgy sül vagy fő tovább.

Egyetlen dolog azonban tagadhatatlan az öntöttvas serpenyővel kapcsolatban: a mozgatásához szükségünk lesz az erőnkre. Ez azonban kis ár ahhoz képest, milyen jó szolgálatot tesz a konyhában, illetve mennyire időtálló eszköz.