Blog
Az evővilla rövid története
Konyhai sütés-főzés, kóstolás, vagy az asztalnál történő lakmározás alkalmával elképzelhetetlen, hogy ne álljon rendelkezésünkre az az evőeszköz, amely viszonylag későn jelent meg és terjedt el. Az evő villa elsődleges funkciója az étel megfogása anélkül, hogy zsíros lenne tőle kezünk, de a megfelelő méretre történő darabolás, valamint a finomságok szánkig történő eljuttatása is a villára várnak. Manapság rendkívül sokféle villával találkozunk otthonainkban és az éttermekben, így a hagyományos evő villa mellett olyan típusok is megjelentek, melyek a különféle ételek szervírozásakor és fogyasztásakor játszanak szerepet.
A késtől az evővilla megjelenéséig
A legkorábban használt evőeszközünk a kés volt, mely több funkciót is ellátott a védelemtől kezdve az étkezésen át az állatok leöléséig. A kezdeti, agyagból készült kanalak hosszú utat tett meg az ókori ezüst és bronz kanalakig, de szintén az ókori kultúrákban jelent meg az evő villa elődje, mely igencsak kezdetlegesnek bizonyult. Akkoriban két ág szolgálta azt a célt, hogy meg tudják fogni a húst valamivel a szeleteléshez. Ezt a kétágú változatot lassan felváltotta a nagyobb kényelmet kínáló három-, majd négyágú villa. Az evőeszközök folyamatos megjelenésével és elterjedésével az étkezési szokások is egyre kulturáltabbá váltak- bár kétségtelen, hogy kezdetben csak az előkelő réteg körében.
Evővilla, mint a gazdagság jelképe
Hasonlóan az egykoron díszes nyéllel ellátott kanalakhoz, az evő villa is a gazdagság és a jólét szimbóluma lett. Nem véletlen, hogy a bizánci kultúrában kizárólag a nemes családok használhattak ilyet étkezéseikkor. A 10. és a 13. század közötti időszakban a villa használatának kultúrája lassan beszivárgott az európai népekhez, így elterjedt olasz területeken is a bizánci kapcsolatok révén. Egészen a 16. századig azonban még mindig nagyon kevés asztalon kapott helyet az evő villa. Francia földön például kifejezetten rossz szemmel néztek Medici Katalinra, aki a francia királlyal történt frigye kapcsán saját villáját is magával vitte a francia udvarba.
Hasonlóképp jutott el az evővilla angol vidékekre is, méghozzá egy Thomas Coryate névre hallgató utazó közvetítésével. Az angolok sokáig nem értették, miért lenne hasznos ez a találmány, mikor van kezünk is az étel megfogásához. Hamarosan azonban elfogadásra lelt a szigetországban éppen úgy, mint a kontinensen, és a nemes családok szinte divathóbortot űztek abból, hogy minél díszesebb villákat készíttessenek vendégeik elkápráztatására.
Evővilla többféle ételhez
A hamarosan Amerikában is elterjedő evőeszköz napjainkra kontinenstől függetlenül megtalálható minden otthonban. A hagyományos evő villa mellett desszertvillával is gyakran találkozni a konyhákban, de az ínyencségek kedvelőinek eszköztárából természetesen nem hiányozhat sem a homár villa, a halvilla, a csigavilla, vagy a salátaszedő villa, sem a sajtkés, amely csak nevében kés, ugyanis kétágú eszközről van szó esetében. A húsvilla is gyakran előkerül sütés alkalmával, és a hússzeleteléshez szintén a kétágú változatot használjuk előszeretettel.
Alternatív megoldás: az evőpálcika
Bár megjelenését illetően köszönőviszonyban sincs az evő villa kialakításával az evőpálcika, de mivel a használat módját és célját illetően megegyezik azzal, így mindenképpen érdemes néhány szót szentelni a Shang dinasztia idejéből, 4000 évvel ezelőtti konyhákból származó evőeszköznek. A kínai etikett és szokások szerves részét képező evőpálcika ma is őrzi a tradíciókat, és jelen van a kultúrához tartozó otthonokban. A mértékletesség jelképeként is szokás rá tekinteni, de sok esetben funkciója érvényesül a gyors sütést elősegítő kis darabok megragadásakor.
