Blog
Evővilla-típusok a konyhában
Egy finom húsos egytálétel hétköznap? Esetleg egy fenséges sajt valamilyen különleges bor kíséretében? A konyhában lépten-nyomon szembesülünk olyan alapanyagokkal és teendőkkel, melyek esetében nélkülözhetetlen az evővilla használata . A ma már minden háztartásban, többféle típusban is megtalálható evőeszközről azonban kevesen tudják, hogy sokáig nem is szerepelt az asztalokon, és csak a kés, valamint a kanál szolgálták az étkezés funkcióit. Manapság azonban másként van ez, hiszen a hagyományos villák mellett egy sor másik típus is helyet kap a konyhákban és az éttermek asztalainál.
Evővilla, a megosztó evőeszköz
Míg a kést már az ősidőkben is ismerték az emberek, és az étkezés mellett számos egyéb funkcióval is alkalmazták azt, addig a kanál elsősorban az ókori kultúrákban terjedt el. Már ezzel kapcsolatban is tökéletesen érvényesül a hatalom és a gazdagság szimbolizálása, hiszen a bronzból, ezüstből, néhol aranyból készült kanalakat sokáig kizárólag a nemes családok használták. Nem volt ez másként az evővilla esetében sem, ám ez az evőeszköz sokkal inkább megosztotta a társadalmakat mind használat, mind elfogadás terén.
Magát a villát az ókortól fogva ismerték Európában és a Közel-Keleten, de elsősorban csak konyhai szerszámként használták, és nem az étkezések szerves részeként. Eleinte csak kétágú formában létezett az evővilla, és kizárólag a forró hús lábasból kiemelését végezték segítségével. Ezek voltak tulajdonképpen a mai húsvillák elődjei, és a szakemberek véleménye szerint valamikor az őskorban is hasonló alkalmatosság állt az emberek rendelkezésére, amikor agyag edényeikben főzték a húst.
A később bizánci területekről itáliai földre vándorolt, akkor már többágú villát nem nézték jó szemmel, és az étkezés bűnös, mohó gondolatával azonosították a vallás szempontját elsődlegesnek vélők. Az első művészeti alkotás az 1200-as évekből maradt ránk az olasz Monde Cassino kolostor kódexlapjain, mely villával történő étkezést ábrázol. Ennek ellenére francia földön sem szívesen használták a villát, és az oda olasz közvetítéssel eljutott evőeszközt –bár ekkor már nem nézte rossz szemmel az egyház- például I. Erzsébet királynő, vagy XIV. Lajos sem használta, inkább ujjaikkal étkeztek, ami korántsem bizonyult szép látványnak egy uralkodótól. Hasonló ellenállásba ütközött az evővilla az angol hadihajókon is, ahol 1897-ben megtiltották, hogy a legénység villával vegye magához a táplálékot.
Evővilla napjaink gasztronómiájában
A hagyományos villát, mely az úgynevezett nagy evőeszközök között kap helyet, mindenki jól ismeri. Főételek elfogyasztásakor, a hús felvágásakor jut neki szerep. Hasonlóképp minden háztartásban megtalálható az általában előételekhez és desszertekhez használatos kis villa. A halkés vagy halvilla néven ismert evővilla halételekhez és például békához is használatos, lapátszerű, pengére hasonlító éle pedig életlen az esetleges balesetek elkerülése végett. A rákvilla közepén lyukas, hogy a rák ollóját ennek segítségével sikerüljön letörni. Maga az alkalmatosság egyébként kétágú és kifelé tartó hegyes kialakítással bír.
A homár villa szintén egy speciális evővilla típus, melynek nyele kanálra emlékeztet, végén pedig villaszerű hegy található. Mindezek mellett ismeretes még a fondüvilla, az osztrigavilla, a csigavilla a sajtkés, valamint a spárga fogyasztásához alkalmas csirágfogó. Megismerésük és használatuk elsajátítása nem csak az általános műveltség része, de hasznos tudásnak is bizonyul olyan esetekben, ha külföldi konyhák finomságait kínáló étteremben eszünk.
