Blog
Miért nem mindegy, melyik lisztet vesszük le a polcról?
Ha a lisztről van szó, akkor egyszerűnek tűnik a választás: egyszerűen lekapunk egy szimpatikus zacskót a polcról és már meg is vagyunk. Ennél azonban összetettebb a kérdés, hiszen a csomagoláson szereplő számoknak és betűknek jelentőségük van – ezek határozzák meg a felhasználásukat.
A számok és a betűk bűvöletében
A liszt a legegyszerűbb konyhai alapanyagok egyike, a kínálata mégis változatos, hiszen a finomliszttől a teljes kiőrlésűig, a búzától a rozson át a zabpehelylisztig több fajtájával találkozhatunk. De miért fontos, melyik után nyúlunk az egyes recepteknél? Mi különbözteti meg egymástól az egyes fajtákat?
Kezdjük a lisztes kalandozásainkat a magyar konyha alapvető gabonájával, a búzával. Ezt a zacskón a BL rövidítés jelzi, a mögötte lévő szám pedig a szemcseméretre utal. Az 55 a legkisebb szemcseméret – egyúttal ennek a legalacsonyabb a héjtartalma –, ez a legalkalmasabb a sütemények, a palacsinta és a kelt tészta elkészítéséhez, valamint az olyan általános konyhai műveletekhez, mint a sűrítés vagy a habarás.
Ennél nagyobb szemcseméret jellemzi az fogós liszteket (BF és BFF), amelyeket elsősorban a rugalmas, jól nyújtható tésztákhoz használhatunk. A réteslisztet sokan ismerik legalább hallomásból – ez csak szemcseméretben tér el a finomliszttől. Jó választás a pogácsákhoz, a piskótához, a réteshez, illetve a nokedlihez.
A gluténérzékenyekre is gondolnak
Az még a gyakorló háziasszonyoknak is fejtörést okozhat, miben tér el a teljes kiőrlésű, illetve e Graham liszt. A válasz a szemcseméretben rejlik – a Grahamé nagyobb, ennek köszönhetően lassan szívódik fel, vagyis hosszú ideig biztosít teltségérzetet.
A rozslisztet az egészséges életmód terjedésével újra felfedeztük, a felhasználása viszont szinte teljesen kimerül a kenyérsütésben. Pedig érdemes vele kísérletezni, akár a búzaliszttel keverve, mert igen gazdag B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban és foszforban.
Napjainkban egyre többen döbbennek rá, hogy problémájuk van a gluténnal. Ők a klasszikus búzalisztet olyan változatokkal tudják helyettesíteni, mint a rizs-, a hajdina-, vagy a kókuszliszt (mert a rozs, a zab is tartalmaz glutént). Ezek közül a rizsliszt egyik előnye, hogy az őrlésével selymes liszt nyerhető és tojás hozzáadása nélkül is kiváló süteményeket készíthetünk belőle.
Persze ezeknél számolni kell azzal, hogy bármennyire is igyekszünk, a hagyományos péksütemények, piskóták és rétesek ízvilágát nem tudjuk 100%-ban visszaadni, mert enyhén érvényesülnek ezeknek a liszteknek a jellegzetességei.
