Blog
Honnan indul egy kávépincér útja? És mi kell ahhoz, hogy valakiből profi legyen?
Ha igazi kávérajongó vagy, akkor tudod, hogy a kávébabok között meglehetősen nagy különbségek vannak. Egy vérbeli barista persze nemcsak ezzel van tisztában, hanem azzal is, mi a különbség az espresso, a cappucino vagy az americano elkészítésében. De mi kell ahhoz, hogy valakiből igazi kávépincér váljon?
Itthon nem feltétlenül élmény a kávézás
Igaz, hogy a barista hozott anyagból dolgozik, de ha valaki nem veszi komolyan a feladatát, akkor a kiváló kávészemekből is születhet elborzasztó végeredmény. A pörkölt szemekből ugyanis még bármi lehet az útjuk elején. A jó alap nem elég ahhoz, hogy kiváló minőség kerüljön a csészébe: ellenőrizni kell a minőséget, dönteni kell az őrlésről, illetve az elkészítés módjáról.
Bár hazánkban a kávézás több száz éves múltra tekint vissza, és a kávépincér fogalmát már a 18. században használták, mégis azt mondhatjuk, az egész folyamat sok helyen kimerül a lefőzésben, majd ízesítésben. És a gyors elfogyasztásban, ami gyakorlatilag elveszi annak lehetőségét, hogy élmény legyen.
Az espresso a belépő
A szakma alfáját az espresso készítése adja. Amíg ez nem megy, addig nem lehet a következő szintre lépni. Ehhez először az őrlemény finomságát kell meghatározni. Ha túl finom, akkor nagyon lassan fog lefőni a kávé, ha pedig durvára hagyjuk, akkor túl gyorsan átáramlik rajta a víz – így túl híg lesz. Ugyanilyen fontos a pontos kimérés, illetve a kávégép beállítása – ha minden klappol, akkor a fekete 20 másodperc alatt elkészül.
Ha valaki a profik közé akar tartozni, akkor elengedhetetlen a kreativitás (amire például a kávé tetejére rajzolt mintákhoz van szükség), illetve a folyamatos fejlődni akarás és a szakma iránti alázat. E mellett természetesen az is előny, ha valaki mosolygós, és szinte mindig van néhány jó szava az emberekhez.
De a jó barista legnagyobb titka, hogy mindent bele tud főzni a kávéba, ami jó, míg a rossz elemeket a zaccban hagyja.
Keverni kell
A kávétermő földekről egyébként autodidakta módon is rengeteget tanulhatunk. Azt kell mondanunk, van mit, mert igaz, hogy a robusta és az arabica a két legismertebb, de összesen több mint száz kávéfajtát ismerünk.
Ha legalább a két legfontosabb fajta jellemzőit ismered, akkor jöhet a következő szint, azaz ezek keverése. A legtöbb esetben ugyanis nem csak az egyik vagy másik fajtát használják. Igaz, hogy vita alakult ki akörül, melyik a jobb, de az az igazság, hogy mindkettő más szempontból jó, és a tökéletes harmónia a kombinálásukkal teremthető meg.
Az alapanyagok tanulmányozása után persze következhet a gépek, eszközök megismerése és a használatuk elsajátítása, majd az elkészült italok szakértő bírálata. Az egyik legkreatívabb rész pedig a latte art, amiben a kávéimádó művészlelkek találhatják meg a saját hangjukat.
