Blog
Így használd a maghőmérőt
Amilyen egyszerű – pont annyira nélkülözhetetlen ez a kis szerkezet az éttermekben, és saját háztartásunkban egyaránt. Hús, vagy tészta sütése esetén, illetve tejtermékek készítésekor ugyanis a szükséges biológiai, vagy kémiai folyamatok általában csak egy bizonyos hőmérséklet-tartományon belül mehetnek végbe. De mit is jelent ez a gyakorlatban?
Amit a steakről tudni érdemes
Egy jó steak semmihez sem fogható kulináris élvezetet nyújthat. Az elkészítése azonban távolról sem egyszerű. Most nem térünk ki a megfelelő hús kiválasztására, és az előkészületekre, csupán a maghőmérő szerepét kívánjuk megmutatni a steaksütés kapcsán. A steak sütésének négy alapfokozatát ismerjük. Az első a szinte nyers (angolul rare, franciául saignant, ez brit honfitársaink kedvence. Ebben az esetben a hús csupán néhány perc sütést igényel. A második a félig átsült (azaz medium, vagy point). Ez talán mindközül a legnehezebb, ez igényli a legtöbb figyelmet. Elkészítésénél ugyanis a hús belsejének hőmérséklete 55-60 °C. Ezen a kategórián belül megkülönböztetünk medium rare (inkább nyers), és medium well done (inkább átsült) változatot. A negyedik verzió a well done (francia nyelven bien cuit), azonban ez már szinte rágós… Ahhoz, hogy pontosan eltaláljuk a négy változat közül a vendégeink ízlésének leginkább megfelelőt, illetve mindenki pontosan azt kapja, amit kíván- elengedhetetlen a maghőmérő (beszúrós hőmérő) használata.
Lássunk egy másik példát: joghurt
Ebben az esetben is különösen nagy hangsúlyt kap az alapanyag belső hőmérséklete. A folyadékot első lépésben 86°C-ra melegítjük, majd azonnal vissza is hűtjük 42°C-ra. Ez a két adat meghatározó, hiszen ha túl forró, a laktózt lebontó baktérium egyszerűen elpusztul, alacsonyabb hőmérsékleten pedig annyira lomhán dolgozik, hogy a vágyott joghurt helyett aludt-, vagy romlott tej lesz a végeredmény. A kérdés adott: maghőmérő nélkül hogyan találnánk el pontosan ezt a két hőmérsékletet?
Szerezd be, és használd
De ne akármilyet, és ne akárhogy. Válassz olyan digitális, vagy mechanikus hőmérőt, ami minimum 0-300°C skálán mér. A használata során, pedig az alábbiakra figyelj:
- Minden használat után mosd el. Értsd: akárhányszor szúrod, vagy mártod valamibe, utána meg kell tisztítani a maghőmérőt. Amikor beteszed a húst a sütőbe, akkor még bőven nyüzsögnek benne olyan baktériumok, amik a sütés folyamán persze elpusztulnak, de ha nem mosod meg két szúrás közt a maghőmérőt, akkor könnyedén visszafertőzheted a húst.
- Ellenőrizd, hogy a mért hőmérséklet nem változott-e a kijelzőn 1 percen belül 1°C-nál többet. Így biztosra mehetsz az értéket illetően.
- Ha folyékony állagú ételt mérsz, előtte keverd meg (ha ezt a recept nem tiltja), hogy a mérés pillanatában egyenletes legyen a hőmérséklete.
- Hús maghőmérsékletének mérése esetén mindig a legvastagabb részbe szúrd a maghőmérőt, nagyjából a hús vastagságának feléig.
- Tésztánál mindig ugyanott mérj, ne szurkáld össze a süti tetejét.
Hidd el, nem érdemes saccolni, becsülni, tippelni, illat alapján megpróbálni eltalálni... Sokkal biztosabb az eredmény, ha használod ezt a pompás kis eszközt; a beszúrós hőmérőt.
